Vírusbetegségek
Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
Tünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.
Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is,.
Baktériumos betegségek
Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
Tünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.
Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.
Gombabetegségek
Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae)
Tünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.
Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)
Tünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.
Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea)
Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökér-nyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.
Saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum)
Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.
Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.
Marsszoninás levélfoltosság (Marssonina panattoniana)
Tünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.
Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.
Rovarkártevők
Cserebogarak lárvái (Melolonthidae)
Pattanóbogarak lárvái (Elateridae)
Jelentőség: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.
Meztelen csigák (Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae)
Jelentőség: szabadföldön és hajtatásban is előfordul. Szabálytalan rágás és csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.
Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.
Levéltetvek
Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
Foltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani)
Csíkos burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae) - szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennma-rad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt.
Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.
Gyökérgubacs-fonálférgek
Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla)
Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita)
Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria)
Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica) – szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: kisebb, fejlődésben elmaradó növények. A gyökéren gubacsok képződnek.
Mezei nyúl (Lepus europeus)
Jelentőség: szabadföldön a termést megrághatja.
Egyéb kártevők
Saláta gyökértetű (Pemphigus bursarius)
Jelentőség: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.
Vetési bagolylepke (Scotia segetum)
Káposzta bagolylepke (Mamestra brassicae)
Jelentőség: lárváik megrágják a leveleket.
Salátamoly (Semasia conterminana)
Jelentőség: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.
Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4
Vírusbetegségek
Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
Tünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.
Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is,.
Baktériumos betegségek
Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
Tünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.
Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.
Gombás betegségek
Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae, Oospórás)
Tünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.
Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor; apotéciumos)
Tünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.
Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea, konídiumtartós)
Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökérnyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.
Saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)
Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.
Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.
Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana)
Tünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.
Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.
Rovarkártevők
Melolonthidae
Elateridae – szabadföldön
Jelentőség: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.
Meztelen csigák
Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae – szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: szabálytalan rágás, csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.
Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.
Valódi levéltetvek
Zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae
Uborka-levéltetű Aphis gossypii
Foltos burgonya-levéltetű Aulacorthum solani
Csíkos burgonya-levéltetű Macrosiphum euphorbiae) szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennmarad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt.
Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.
Gyökérgubacs-fonálférgek
Szabadföldi gubacs-fonálféreg Meloidogyne hapla
Kertészeti gubacs-fonálféreg Meloidogyne incognita
Növényházi gubacs-fonálféreg Meloidogyne arenaria
Melegövi gubacs-fonálféreg Meloidogyne javanica) – szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: kisebb, fejlődésben elmaradó növények. A gyökéren gubacsok képződnek.
Mezei nyúl (Lepus europeus)
Jelentőség: szabadföldön a termést megrághatja.
Egyéb kártevők
Saláta gyökértetű (Pemphigus bursarius )
Jelentőség: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.
Vetési bagolylepke (Scotia segetum), Káposzta bagolylepke (Mamestra brassicae )
Jelentőség: lárváik megrágják a leveleket.
Salátamoly (Semasia conterminana)
Jelentőség: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.
