A saláta károsítói

Vírusbetegségek



Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
lettucemosaicTünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.
Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is,.


 

 

 

Baktériumos betegségek

Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
pseudomonasmarginalisTünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.
Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.

 

 

 

 

Gombabetegségek

Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae)
bremialactucaeTünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.

 

 

Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)
sclerotinasclerotiorumTünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.

 

 






Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea)

Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökér-nyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.

Saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum)
Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.
Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.

Marsszoninás levélfoltosság (Marssonina panattoniana)
marsoninapanattonianaTünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.
Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.

 

 

 











Rovarkártevők



Cserebogarak lárvái (Melolonthidae)
Pattanóbogarak
lárvái (Elateridae)
növényorvosnövényorvos

Jelentőség: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.

Meztelen csigák (Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae)
növényorvosJelentőség: szabadföldön és hajtatásban is előfordul. Szabálytalan rágás és csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.
Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.

 

 

 

 

Levéltetvek
növényorvosZöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
Foltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani)
Csíkos burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae)
- szabadföldön és hajtatásban is
Jelentőség: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennma-rad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt.
Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.

Gyökérgubacs-fonálférgek
Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla)
Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita)
Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria)

Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica) – szabadföldön és hajtatásban is
meloidogyneJelentőség: kisebb, fejlődésben elmaradó növények. A gyökéren gubacsok képződnek.

 

 

 

 

Mezei nyúl (Lepus europeus)
Jelentőség: szabadföldön a termést megrághatja.

Egyéb kártevők

Saláta gyökértetű (Pemphigus bursarius)
pemphigusdauci2Jelentőség: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.

 

Vetési bagolylepke (Scotia segetum)
Káposzta bagolylepke (Mamestra brassicae)

scotiaJelentőség: lárváik megrágják a leveleket.

 

 

 






Salátamoly (Semasia conterminana)

Jelentőség: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.

Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4

Vírusbetegségek

 

Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus) 

Tünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.

Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is,.

 

 

Baktériumos betegségek

 

Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava) 

Tünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.

Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.

 

Gombás betegségek

Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae, Oospórás)

Tünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.

 

Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor; apotéciumos)

Tünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.

Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.

 

Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea, konídiumtartós)

Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökérnyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.

Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.

 

Saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)

Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.

Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.

 

Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana)

Tünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.

Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.

 

 

Rovarkártevők

 

 

Melolonthidae

Elateridaeszabadföldön

Jelentőség: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.

 

Meztelen csigák

Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae – szabadföldön és hajtatásban is

Jelentőség: szabálytalan rágás, csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.

Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.

 

Valódi levéltetvek

Zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae

Uborka-levéltetű Aphis gossypii

Foltos burgonya-levéltetű Aulacorthum solani

Csíkos burgonya-levéltetű Macrosiphum euphorbiae) szabadföldön és hajtatásban is

Jelentőség: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennmarad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt.

Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.

 

Gyökérgubacs-fonálférgek

Szabadföldi gubacs-fonálféreg Meloidogyne hapla

Kertészeti gubacs-fonálféreg Meloidogyne incognita

Növényházi gubacs-fonálféreg Meloidogyne arenaria

Melegövi gubacs-fonálféreg Meloidogyne javanica) – szabadföldön és hajtatásban is

Jelentőség: kisebb, fejlődésben elmaradó növények. A gyökéren gubacsok képződnek.

 

Mezei nyúl (Lepus europeus)

Jelentőség: szabadföldön a termést megrághatja.

 

Egyéb kártevők

Saláta gyökértetű (Pemphigus bursarius )

Jelentőség: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.

 

Vetési bagolylepke (Scotia segetum), Káposzta bagolylepke (Mamestra brassicae )

Jelentőség: lárváik megrágják a leveleket.

 

Salátamoly (Semasia conterminana)

Jelentőség: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.