Az uborka károsítói

Vírusbetegségek



Uborkamozaik (Cucumber mosaic virus)
cucumbermosaicTünetek: mozaikfoltok és elhalások a levélen. A levél hullámos, deformált, kisebb. A levélnyél és az inda rövidebb, a termés apró és márványozott, dudorok vannak rajta.
Terjedés: levéltetűfajok és növényi nedv.

 

 

 

Baktériumos betegségek

Uborka pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. lachrymans)
pseudomonassyringaeTünetek: a levélen szögletes, vizenyős foltok keletkeznek, melyek kifehérednek, majd bebarnulnak, és baktériumnyálka jelenik meg rajtuk. A levélnyélen és száron megnyúlt ovális foltok, a termésen tüskék körül kerek, vizenyős foltok, melyeken baktériumnyálka és mézgakiválás indul meg. Szabadföldön a csapadékos, meleg nyár, öntözött növényállomány kedvez.
Terjedés: beteg növénymaradvány, vetőmag. A baktériumnyálka vízcseppekkel, rovarokkal terjed.

 

 

Gombabetegségek

Uborka peronoszpóra (Pseudoperonospora cubensis)
pseudoperonosporacubensisTünetek: szabadföldön és hajtatásban egyaránt előfordul. A levél színén szögletes foltok, amelyek később összeolvadnak, a levéllemez sárgászöld lesz. A fonákon lilásbarna bevonat . A levél rongyolódik, elpusztul a levélnyél, de az inda ép marad.
Terjedés: a beteg elpusztult levélről a szaporítóképlet légárammal terjedhet.

 

 

Uborkalisztharmat (Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea)
növényorvosTünetek: a hajtatott és szabadföldi uborkán is gyakori. Tipikus tünet a fehér bevonat a levélen.
Terjedés: a beteg elpusztult levélről a szaporítóképlet légárammal terjedhet.

 

 

 

Uborka szklerotiniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum)
sclerotiniasclerotiorum2Tünetek: szabadföldön ritka, inkább hajtatásban. A szár gyökérnyaki részén és az ízközökön vizenyős, majd rothadó foltok jelennek meg, rajta fehér bevonattal. A szárrész lankad, a termés kocsányán fehéres szövedék és izzadmánycseppek jelennek meg. A termés elrothad.
Terjedés: talaj és a beteg növénymaradvány.

 

 

Uborka kolletotrihumos betegsége, fenésedés (Colletotrichum orbiculare)
colletotrichumorbiculareTünetek: palántaneveléskor és kiültetés után jelentkeznek. A csíranövény és palánta szártöve enyhén besüpped, rostossá válik. A levélen, levélnyélen, száron sárgászöld, majd vörösesbarna, besüppedő foltok keletkeznek. Az inda lankad, a termésen kráterszerűen besüppedő foltok alakulnak ki.
Terjedés: beteg növényi maradványok, mag, víz.

 

Palántadőlés (Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Aphanomyces fajok)
Tünetek: hajtatásban jelentős. A csíranövény és palánta szártöve befűződik, rostossá válik. A fertőzött növény tönkre megy.
Terjedés: a beteg növénymaradvány.


 

Rovarkártevők

Talajlakó kártevők
növényorvosnövényorvosnövényorvos

Cserebogár lárva (Melolonthidae)
Pattanóbogár lárva (Elateridae)
Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa)

Jelentőség: szabadföldön a drótféreg a csapadékos országrészen gyakori, a lótücsök pedig a jó szerkezetű, középkötött talajon fordul elő. A gyökérrágás következtében víz- és tápanyagfelvételi zavar jön létre, a növény a növekedésben visszamarad, hervad.
Fejlődés: A cserebogár 2-4, a pattanóbogár 3-5, a lótücsök 2 évig fejlődnek a talajban.

Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.)
meloidogyneJelentőség: a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak.
Fejlődés: fertőzött talaj.

 

 
















Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporarium)

trialeurodesvaporariumJelentőség: hajtatásban jelentős. A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége; mézharmat – korompenész a leveleken
Fejlődés: gyors fejlődésű.

 

 











Levéltetvek
növényorvosUborka levéltetű (Aphis gossypii)

Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
Jelentőség: a fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabadföldön kiültetés után károsít.
















Tripszek

Dohánytripsz (Thrips tabaci)
Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)

Jelentőség: hajtatásban és szabadföldön is károsít. A levélen apró, tűszúrásnyi, ezüstfehér foltok jelennek meg. A levél sárgul, hamar elszárad, a kártétel visszafogja a növekedést. Melegkedvelő.
Fejlődés: növénymaradványon és talajban telel, tavasszal gyomnövényeken szaporodik fel.

Mezei poloskák (Miridae)
Jelentőség: szabadföldi sík művelésű és támrendszeres uborkát károsítja. A poloska a hajtáscsúcsot és növekvő leveleket szívogatja, ezért azok leállnak a növekedésben, merev, rugalmatlan lesz, felszakad, lyukacsos lesz.
Fejlődés: tavasszal gyomokon és lágyszárúakon jelennek meg, az uborkán az intenzív hajtásnövekedés időszakában táplálkoznak.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
tetranychusurticaeJelentőség: növényházban és szabadföldön is károsít. A fonákon pókhálószerű szövedékben szívogatnak, ezáltal nő a párologtatás, a levél sárgul, barnul, elhal.
Fejlődés: sok nemzedéke van, növényállományokon, fák kéregrepedéseiben telel át.