Az őszibarack károsítói

Vírusbetegségek



Őszibarack himlő (Plum pox virus)
plumpoxpeachTünetek: a fák élettartama lerövidül, a leveleken gyűrű alakú foltok jönnek létre, a termés rossz minőségű, foltos lesz és hullik. Nagy melegben a vírustünetek csökkennek (maszkírozódnak).
Terjedés: szaporítóayaggal, növényi nedvek, metszéshez használt eszközök, vírusgazda gyomnövények, pollen.

 

Nekrotikus gyűrűsfoltosság (Prunus necrotic ringspot virus)
Tünetek: főleg az idősebb ültetvények. Az őszibarackfákon és a kajszifákon jellegzetes, mézga jelenik meg, a lombozat kiritkul, az ágak lefelé hajlanak.
Terjedés: szaporítóanyaggal, metszéssel, magokkal, virágporral és fonalférgekkel a talajban.

 

Baktériumos betegségek


Az őszibarack agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)
agrobacteriumTünetek: a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át fertőzi a növényt. Faiskolákban okoz gondot, a fa lassú pusztulását okozza. A gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek. A fák sínylődnek, visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás elmaradhat.
Terjedés: szaporító anyag, földben maradt, szétesett golyvák.













Gutaütésszerű elhalás (Pseudomonas syringae pv. syringae, Leucostoma cincta, Monilinia laxa, Verticillium dahliae)

pseudomonassyringaeleucostomaTünetek: jelentősége igen nagy. A fertőzésben több kórokozó vesz részt. A levelek felületén él, a sebzéseken bejut a növénybe és felszaporodik a háncsban, elhasználja a szövetek cukortartalmát, így a fás részek fagyérzékenység megnő. A fagy hatására fagylécek keletkeznek, szétrepedhetnek a fás részek. Részleges vagy teljes pusztulást okoz. Az elhalt ág alatti részből, ill. a gyökérnyakból új hajtások törnek elő.  A beteg fa ágain és törzsén rákos sebek, mézgásodás figyelhető meg.

 

Gombabetegségek


Az őszibarack tafrinás betegsége (Taphrina deformans)
taphrinadeformansTünetek: az ősibarack súlyos betegsége. A fertőzés kora tavasszal 5 °C-os átlaghőmérséklet felett bekövetkezhet, párás, nedves körülmények között. Először apró kerek, piros foltok jelennek meg a fiatal leveleken. A fertőzött növényi részek, főként levelek később megvastagodnak, fodrosodnak, deformálódnak és vörösre színeződnek. Ha a termésre is átterjed, annak héja hólyagos lesz, a fertőzött foltok megbarnulnak és elrohadnak. A levelek lehullanak.
Terjedés: a fakérgen, ágakon és a lehullott leveleken telel. Talajban is életképes maradhat.

 

 












Az őszibarack lisztharmata (Sphaerotheca pannosa var. persicae)

sphaerothecapannosapersicaeTünetek: minden évben megjelenik. A fiatal levél, a hajtás és a termés fertőződik. A hajtás teljesen lecsupaszodhat, a csúcs pedig hervad. A fertőzött részeket fehér réteg borítja. A terméseken a fehér foltok később megbarnulnak, berepedeznek. Lomb-és terméshullás következhet be.
Terjedés: rügyekből fertőzhet, majd a fertőzött növényi részekről.











Az őszibarack sztigmínás betegsége, levéllikasztó betegség (Stigmina carpophila)

stigminacarpophilaTünetek: nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon, gyümölcsön és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.
Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.

 






Az őszibarack monilíniás betegsége (Monilinia laxa, M. fruchtigena)

monilinialaxabarackTünetek: jelentősége az utóbbi időben növekedett. A M. laxa virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók.
A M. fruchtigena a gyümölcsöt fertőzi, sérüléseken könnyen bejut. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések (exogén sztrómák) láthatók. A gyömölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak.
Terjedés: talajon lévő gyümölcsmúmiák, seben keresztül fertőz.

 

 

Kártvők


Levéltetvek
Fekete őszibarack levéltetű (Brachycaudus prunicola)
Sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)
Hamvas őszibarack levéltetű (Hyalopterus amygdali)
Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae
)

myzuspersicaeJelentőség: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán elhagyja a szilvát, legalábbis kis számban található meg, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jeleniki meg.
Fejlődés: soknemzedékes.






Barackmoly (Anarsia lieatella)

anarsiaJelentőség: a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén). A károsított hajtások elszáradnak. A nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot rágnak a magházig. A gyümölcs kényszerérett lesz. Mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a gyümölcsön. A terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg, így azok gyakran elrothadnak.
Fejlődés: 3 nemzedéke van.


Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)
grapholitamolestaJelentőség: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.
Fejlődés: évente 4-5 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.











Pajzstetvek

Eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona)
Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni)
Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiouts perniciosus)

diaspididae2Jelentőség: a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az eperfa pajzstetű okozhatja. Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon.
A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.
A közönséges teknős pajzstetű lárvái főként leveleken szívogatnak. Jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják. A táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, melyen később korompenész telepszik meg.






Egyéb kártevők

Takácsatkák
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)

tetranychusurticaepanonychusulmi2Jelentőség: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.
Fejlődés
: 5-6 nemzedék / év.
















Csonthéjasok levélatkája (Aculus fokeaui)

Jelentőség: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.

Talajlakó kártevők
Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár (Melolonthidae)

növényorvosJelentőség: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.

 

















Sodrómolyok (Pandemis, Recurvaria fajok)

Jelentőség: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.

Araszolók (Operoptera brumata, Erannis spp.)
növényorvosJelentőség: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.