A szilva károsítói



Vírusos betegségek



Szilvahimlő (Plum pox virus)
plumpoxTünetek: a szilva legjelentősebb vírusos betegsége. A fák élettartama lerövidül, a leveleken gyűrű alakú foltok jönnek létre, a termés rossz minőségű, foltos lesz és hullik. Nagy melegben a vírustünetek csökkennek (maszkírozódnak).
Terjedés: szaporítóayag, növényi nedvek, metszéshez használt eszközök, vírusgazda gyomnövények, pollen.

 

 

Fitoplazmás betegségek

Csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows)
Tünetek: a fertőzött fák levelei sárgulnak és kanalasodnak, kisebbek és elszórtan helyezkednek el, később elhalnak. Először ágrészek, aztán ágak, végül az egész fa elpusztulhat. A kéreg eleinte narancssárgára, majd barnára színeződik.
Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött egyedek, szilvalevélbolha. Egyetlen megoldás a vírusmentes szaporítóanyag telepítése.

 

Baktériumos betegségek

Szilva agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)
agrobacteriumTünetek: a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át fertőzi a növényt. Faiskolákban okoz gondot, a fa lassú pusztulását okozza. A gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek. A fák sínylődnek, visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás elmaradhat.
Terjedés: szaporító anyag, földben maradt, szétesett golyvák.
















A szilva baktériumos rákosodása (Pseudomonas mors-prunorum)

pseudomonasmorsprunorumTünetek: a csonthéjasok elterjedt betegsége. Fiatal ültetvényekben a fák részleges vagy teljes pusztulását okozza. A rügyek körül és a gallyakon sötétbarna bemélyedések jelennek meg, melyek később mézgával borított rákos sebekké alakulnak át. A fertőzött gallyak nem hajtanak ki, a fiatal hajtások elszáradnak. A virágok elhervadnak. A termésen vizenyős foltok láthatók, a leveleken szögletes barna foltok vannak. A termések lehullanak. A nedvesebb, párásabbés levegő kedvez a fertőzésnek.
Terjedés: baktériumnyálka, sebeken át, de a levélalaponkeresztül is bejuthat a növénybe.

 

 

Gombabetegségek

A szilva tafrinás betegsége (Taphrina pruni)
A szilva ágsöprűsödése és gyümölcstorzulása (Taphrina insititiae)

taphrinapruniTünetek: szórványtelepítésű, idős ültetvényekben fordul elő. A T. insititiae esetében a levelek aprók, torzultak, rajtuk fehéres bevonat. A vesszők rendellenesen sűrűn nőnek.
A T. pruni tünetei a gyümölcstorzulás, a szilava „táskásodik”, később összeszárad, mumifikálódik.
Terjedés: gyümölcsmúmiákban, vesszőn, kéreg alatt telel át a kórokozó.

 

 

 















A szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum)

polystigmarubrumTünetek: mindenütt és rendszeresen előfordul. A levélen 5-10 mm átmérőjű enyhén kidomborodó vagy bemélyedő megvastagodott foltok jelennek meg (endogén sztrómában), melyek később megvörösöfódnek.
Terjedés: a lehullott levelekben telel a kórokozó.

 













Szilvarozsda (Tranzschelia pruni-spinosae, Tranzschelia discolor)

tranzscheliaprunispinosaeTünetek: egyes évjáratokban meglepetésszerűen károsít. A kórokozó egyik fő gazdanövénye a szilva. Csapadékos májusban és júniusban fertőzhet. 1-2 mm átmérőjű, sárgás foltok jelennek meg a leveleken. A fonákon barnás, majd később feketés gombatelepek fejlődnek ki. A két kórokozó által okozott tünetek nagyon hasonlóak.
Terjedés: a lehulott levelekben telel át a kórokozó.






A szilva moníliás betegsége (Monilia laxa, M. fructigena)

moniliaprunusTünetek: fontos betegsége. A M. laxa virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók.
A M. fruchtigena a gyümölcsöt fertőzi, sérüléseken könnyen bejut. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések (exogén sztrómák) láthatók. A gyömölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak.
Terjedés: talajon lévő gyümölcsmúmiák, seben keresztül fertőz.

A szilva sztigminás betegsége, levéllikasztó betegség (Stigmina carpophila)
stigminacarpophylaTünetek: nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.
Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.

 






















Rovarkártevők


Szilvamoly és Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha funebrana, G. molesta)
grapholithafunebranaJelentőség: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.
Fejlődés: évente 3 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.

 

Fekete és sárga szilvadarázs (Hoplocampa minuta, H. flava)
hoplocampaminutaJelentőség: a lárvák a fiatal gyümölcs belsejében fejlődnek, rágnak, és a pusztulását okozzák. Az üreget ürülékszemcsékkel tölti ki. A károsított gyümölcsöt a lárva elhagyja és újabb gyümölcs belsejébe rágja magát.
Fejlődés: 1 nemzedék, lárva a talajban telel.

 

 

Levéltetvek

Hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae)
Sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi)


hyalopterusprunizoldalmaJelentőség: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán elhagyja a szilvát, legalábbis kis számban található meg, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a
különféle vírusok terjesztésével okozzák. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jeleniki meg.
Fejlődés: soknemzedékes.


Pajzstetvek
Szilva-pajzstetű (Sphaerolecanium prunastri)
Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni)
Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiouts perniciosus)

sphareolecaniumprunastriJelentőség: a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.
A közönséges teknős pajzstetű lárvái főként leveleken szívogatnak. Jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják. A táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, melyen később korompenész telepszik meg.
A szilva pajzstetű a fa gyengülését, virágmegkötési problémákat, a gallyak és ágak elhalását eredményezi. A mézharmat kiválasztása intenzív.


Csonthéjasok levélatkája (Aculus fockeaui)
Jelentőség: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.

 

Egyéb kártevők


Almailonca (Adoxophyes reticulana)
Sodrómolyok (Pandemis, Recurvaria fajok)
Jelentőség: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.

Araszolók (Operoptera brumata, Erannis spp.)
lomragoJelentőség: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.

 

 



Talajlakó kártevők
Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár (Melolonthidae)

MelolonthaJelentőség: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.