A gerbera károsítói

Vírusbetegségek

Gyűrűsfoltosság (Tobacco rattle virus)
Gerbera foltos hervadás (Tomato spotted wilt virus)

Terjedés: a gyűrűsfoltosságot fonálférgek, a foltos hervadás vírust tripszek terjesztik. Ezen kívül szaporítóanyaggal és beteg növényekkel is terjedhetnek.


 

Gombabetegségek


A gerbera fitoftórás hervadása (Phytophthora cryptogea)
Tünetek: legsúlyosabb betegsége. A levelek fakulnak, külső levelek lankadnak, hervadnak. A teljes tő

elhervad, a szövetek fakóbarnára színeződnek. A fertőzés gyakran sebzésektől indul, seben és légzőnyíláson

át fertőzhet. A levegőtlen, hideg, erősen kötött talajban gyakori.
Terjedés: talajjal, dugvánnyal, felfröccsenő vízzel fertőzhet.


Gerberalisztharmat (Oidium erysiphoides)
Tünetek: ősz elején okozhat súlyosabb károkat. A levélen és a virágon érzugból kiinduló halvány, majd

erősödő lisztszerű bevonat keletkezik. A levéllemez hullámosodik, megkeményedik, pattanva törik. A virág

torzul. A párás, meleg, szellőzetlen helyen hatalmasodik el.
Terjedés: forrás a beteg növény, a spórák (konídiumok) levegőben is terjednek.

 

Kártevők


Gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne incognita, Meloidogyne arenaria, Meloidogyne hapla)
Jelentőség: kártétele gerberán a növényvédelmi higiénés szabályok betartásával elkerülhető. Dugványozással

történő szaporítás során teljességgel nem kizárt a fonálféreg átvitele sem. A gerberán a kárkép eltér a

megszokottól. A gubacsképződés helyett a gyökereken csupán csekély megvastagodás jelentkezik. Ennek ellenére

a növényállományban a fertőzött növényeken számottevő növekedésbeli visszamaradás jelentkezik.
Terjedés: leggyakoribb fertőzési forrás a növényház fertőzött talaja, ahol az előző kultúrák termesztésekor a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele már kisebb vagy nagyobb mértékben jelentkezett

Szélesatka (Polyphagotarsonemus latus)
Jelentőség: a kifejlett egyedek és lárvák szívogatással károsítanak a növény különböző részein. A levelek fakulnak, barnulnak és parásodnak. A növények növekedése leállhat.
Fejlődés: egész évben szaporodik. Kedvező körülmények között évente 18-20 nemzedéke is lehet.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Jelentőség: jelentős kártevője, az állomány kondíciója romlik. A szívogatás miatt bekövetkező klorofil elhalás és levélsárgulás a fő tünete. A sziromlevélen is megjelenhet. A fűtőcsövek mentén jelenik meg

gócokban, innen terjed szét az állományban.

Gerbera- aknázólégy (Liriomyza trifolii)
Jelentőség: karantén kártevő. A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratokat hoznak létre. A

növény a növekedésben visszamarad, csökken a virághozam.
Terjedés: szaporítóanyaggal.


Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)
Jelentőség: a levelek lárvák a levelek fonákán szívogatnak, mézharmatot ürítenek. A károsított növények

levelén szívásnyomok jelennek meg, hosszú távú károsítás esetén virághozamuk csökken.

Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)
Jelentőség: jelentős kártevő. Elsősorban a bimbón, virágon és olykor a száron szívogatnak. A szívogatás

hatására a sziromlevelek ezüstös elszíneződése látható, súlyos kártétel esetén a sziromlevelek deformációja is megfigyelhető. Melegkedvelő faj, a télen is fűtött növényházakban szaporodik. Veszélyes vírusterjesztők.
Fejlődés: soknemzedékes, rejtett életmódot folytató állat.


Házatlan csigák (Arionidae, Limacidae)
Jelentőség: a gerbera sűrű növényállománya, talajt takaró levelei, továbbá a növényállomány nedves, meleg

mikroklímája kedvező feltételt teremt a csigák elszaporodásához és kártételéhez. A rágásnyomok és a

csiganyál a növényeken csökkenti értéküket.