A rózsa károsítói

Vírusbetegségek



A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága (Prunus necrotic ringspot virus)
Tünetek: bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.
Terjedés: elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal. A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.

 

Baktériumos betegségek


Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)
Tünetek: különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.
Terjedés: gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul




Gombabetegségek

Rózsaperonoszpóra (Peronospora sparsa)
Tünetek: szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul. Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat. A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg. A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul. A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek
Terjedés: a beteg levél, itt telel át a kórokozó.


Rózsalisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. rosae)
Tünetek: szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet. A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg. A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal. Meleg, párás körülményeket kedvel.
Terjedés: a fertőzött rügyekben telel. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább. Vízzel, levegővel terjedhet.


Rózsabotritisz (Botrytis cinerea)
Tünetek: rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen. Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva. Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep). A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság. Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.
Terjedés: az elhalt, beteg növénymaradványokról.


Rózsarozsda (Phragmidium mucronatum)
Tünetek: a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki. A lomb lehullhat.
Terjedés: a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.


A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság (Diplocarpon rosae)
Tünetek: mindenütt előfordul. A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.
Terjedés: a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.


 

Egyéb betegségek


Szfacelómás levélfoltosság (Sphaceloma rosarum)
Tünetek: a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.
Terjedés: lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.

 

Kártevők


Nagy rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae)
Jelentőség: a szabadföldön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős. A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él. Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.

Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)
Jelentőség: a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Jelentőség: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít. A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat. A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak. A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.


Hajtásfúró rózsadarázs (Cladardis elongulata)
Jelentőség: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja. A védett, meleg fekvésű területeken gyakori. Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is. A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad. A vessző belsejében lárvajáratot találunk. A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.
Fejlődés: 1 nemzedékű.


Fehéröves levéldarázs (Emphytus cinctus)
Jelentőség: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.

Rózsa-pajzstetű (Aulacaspis rosae)
Jelentőség: a szabadföldi rózsa gyakori kártevője. A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat. A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.
Fejlődés: 1 nemzedékes.

 

Egyéb (szabadföldi) kártevők

Cserebogár lárvák (pajorok) (Melolonthidae)
Pattanóbogár lárvák (drótférgek) (Elatridae)

Jelentőség: szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják. A fiatal növény pusztulását okozhatják.

Rózsakabóca (Edwardsiana rosae)
Jelentőség: a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak. Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik. A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).


Levélsodró rózsadarázs (Blennocampa pusilla)
Jelentőség: egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet. A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak. Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.

Varródarazsak (Arge sp.)
Jelentőség: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez. A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik. A lárvák rágják a lombot.

Közönséges rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae)
Jelentőség: tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek. A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal. A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.

Rózsa szabóméh (Megachile sp.)
Jelentőség: a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki. Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.