A szegfű károsítói


Vírusbetegségek

Értarkulás (Carnation vein mottle virus)
Gyűrűsfoltosság (Carnation ringspot dianthovirus)
Karcolatos gyűrűzöttség (Carnation etched ring virus)
Tarkulás (Carnation mottle virus)

Tünetek: legnagyobb kártételt a virágok színbeli változását és torzulását okozó vírusok okoznak.
Terjedés: beteg dugványok, növényi nedv, vírusterjesztő állatok segítségével terjed.


 

Baktériumos betegségek


Ervíniás betegség (Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola)
Pszeudomonászos hervadás (Pseudomonas caryophilly)

Terjedés: növénymaradvány, beteg dugvány, öntözővízzel és növénynedvvel terjed.

 

Gombabetegségek

Fialofórás hervadás (Phialophora cinerescens)
Tünetek: a szegfű legdrasztikusabb és leggyorsabban lezajló betegsége. Csak növényházi szegfűn károsít. Szórványosan fordul csak elő, mert a nyári meleg akadályozza a kórokozó terjedését. A leveleken szabálytalan szürkészöld foltok jelennek meg, a tövek sárgára színeződnek és elszáradnak.
Terjedés: forrás a dugvány és a talaj, talajlakó gomba, a gyökéren át fertőz.

Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. sp. dianthi)
Tünetek: hervadásos betegségek közül a leggyakoribb és legsúlyosabb, ez tette szükségessé a kiemelt-ágyas termesztést. Tünetei a valamennyi fejlődési szakaszban megjelenhetnek. Az alsó levelek világoszöldek, lankadnak, majd sárgára színeződve elszáradnak, a száradás felfelé halad, szállító edénynyalábok elbarnulnak. A beteg növények töve barnul, feketedik, később fehéres rózsaszín bevonat borítja
Terjedés: forrás a beteg anyanövény, a dugvány, a talaj. Sérült gyökereken át fertőz.


Alternáriás betegség (Alternaria dianthi, A. dianthicola)
Tünetek: gyakori betegség. A levélen kör alakú/ovális, vizenyős, fakóbarna, lilásbarna szegélyű foltok jelennek meg. A szárat körülölelő foltok felett a növény elszárad. Melegigényes kórokozó.
Terjedés: dugvány és elhalt maradványokról fertőz, a szaporító képletek (konídiumok) párásításkor, virágszedéskor, ápolási munkák során terjednek.


A szegfű mikoszferellás betegsége (Micosphaerella dianthi)
Tünetek: elterjedt betegség, szabadföldön gyakori. A levélen ovális, vörösesbarna szegélyű, fakó közepű foltok keletkeznek. A levél szárad, a szár törékennyé válik.
Terjedés: a növénymaradványok és a dugvány, a szaporító képletek (konídiumok) párásításkor, virágszedéskor, ápolási munkák során terjednek.


Szegfűrozsda (Uromyces dianthi)
Tünetek: súlyos leromlást okoz. A levélen, száron és a csészeleveleken apró, pettyszerű, sárga foltok keletkeznek, majd ezeken apró, barna képződmények (uredopusztulák és teleutopusztulák) jelennek meg. A növény esztétikailag károsodik. A magas hőmérséklet, páratartalom, szellőzetlenség és nitrogénbőség esetén nagyobb az előfordulási esélye.
Terjedés: forrás a beteg növény és dugvány.

 

Kártevők


Gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita, M. arenaria, M. javanica)
Jelentőség: kártételük azokban a kertészetekben a leggyakoribb, ahol a szegfűt fonálféreg kártételére érzékeny zöldségfajokkal felváltva, azonos területeken termesztik. A gyökereken gyökérgubacsok képződnek, ezáltal vízhiány és tápanyaghiány jelentkezik, növények díszítőértékük csökken, fejlődésükben visszamaradnak.

Terjedés: fertőzött termesztő közeggel terjed.


Tripszek
Szegfűtripsz (Taeniothrips dianthi)
Dohány tripsz (Trips tabaci)
Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)

Jelentőség: elsősorban a bimbón, virágon és olykor a száron okoznak kárt szívogatásukkal. Veszélyes vírusterjesztők. A szívogatás hatására a sziromlevelek ezüstös elszíneződése látható (különösen a piros és bordó fajtákon), deformálódhatnak is.
Fejlődés: soknemzedékes, rejtett életmódot folytató, melegkedvelő állatok.

Levéltetvek
Csíkos burgonya levéltetű (Macrosiphum euphorbiae)
Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae)
Fekete répa levéltetű (Aphis fabae)

Jelentőség: vírusterjesztők. A növekvő hajtáson és bimbón, gyakran a nyíló virágon szívogat. A hajtásvég torzul, virágok rendellenesen fejlődnek, minőségük leromlik.
Fejlődés: soknemzedékes.
Terjedés: a növényházban áttelelhet, vagy dugvánnyal behurcolható.


Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)
Jelentőség: súlyos károkat okozhat, a hernyó lyukat rág és kiüregesíti a bimbót. A lárva élete egy részét rejtett helyen éli.
Fejlődés: soknemzedékes, májusban jelenik meg, generatív szerveket szereti.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Jelentőség: a szegfű legveszélyesebb kártevője lehet. A levélfonákon, száron, csészelevélen károsít szívogatással. A növény vízháztartása felborul, növekedés lelassul, levelei sárgulnak. A károsítás a legidősebb leveleken jelentkezik először.
Terjedés: forrás a fertőzött dugvány, vagy növényházban lévő, átteleltetett, fertőző növények, gyomok.