A szeder károsítói

Gombabetegségek

A szeder mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella rubi)
mycosphaerellarubiTünetek: rendszeresen jelentkező levélbetegség. A levélen 2-3 mm, ovális foltok keletkeznek, liláspiros szegéllyel, közepük szürkésbarna. A foltok később összeolvadnak, és a levél elszárad.
Terjedés: a talajra hullott levelekben telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.

 

 

A szeder leptoszfériás betegsége (Leptosphaeria coniothyrium)
Tünetek: a hajtáson 20-30 mm, ovális, sötétbarna, elmosódott foltok jönnek létre. A hajtásban a bélszövetig húzódik a barnulás. A foltok általában a hajtás tövi részén helyezkednek el, kiszürkülnek, a kéreg hossz- és keresztirányban felrepedezik. A vesszők elpusztulnak.
Terjedés: a beteg vesszők, itt telel, innen terjed légárammal vagy vízcseppekkel a hajtásokra. Sebeken keresztül is bejuthat. A vegetációban a beteg vesszők fertőzik meg a többit.


A szeder botrioszfériás betegsége (Botryosphaeria obtusa)
botryosphaeriaobtusaTünetek: a hajtáson, majd a vesszőn, főleg a rügyek környékén megnyúlt, 20-30 mm, barna foltok keletkeznek, később a foltok közepe kivilágosodik. A beteg vesszők elpusztulnak.
Terjedés: a beteg veszők, vesszőcsonkok, itt telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.

 






A szeder szeptocitás betegsége (Septocyta ruborum)

septocytaruborumTünetek: a szeder legjelentősebb vesszőpusztulást okozó betegsége. A hajtáson ovális, 5-30 mm-es zöldesbarna foltok látszanak. Később a vesszőn a foltok vörösbarnák lesznek, világosbarna udvarral. A foltok főleg a vessző alsó harmadában jelentkeznek.
Terjedés: a beteg vesszők, itt telel a kórokozó, innen fertőz tavasszal, majd a beteg levelekről terjed tovább.

 







A szeder botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea)

botrytiscinerearubusTünetek: főleg termésrothadást, de vessző- és rügypusztulást is okoz. Csapadékos időben a bogyó megduzzad, felreped. A levélnyél elbarnul, a levél szürkésbarna, rajta szürke bevonat (konídium tartó gyep). A hajtáson szürkésbarna, a vesszőn szürkésfehér foltok keletkeznek. A virágkocsány és a sziromlevelek elbarnulnak, felületüket szürke gyep borítja. A bogyók, ha éretlenek összeaszalódnak, elbarnulnak, az érettek, fakó színűek lesznek, megpuhulnak, ízük kellemetlen. A bogyó felületén szürke gyep.
Terjedés: a beteg vesszők, a talajra hullott levél- és bogyómaradványok, a vesszők leváló kéregrészei, itt telel a kórokozó.





Szederrozsda (Gymnoconia nitens)

gymnoconianitensTünetek: a tüskétlen szeder „narancsrozsdájának” nevezik. A hajtások elsöprűsödnek, deformálódnak, a levelek aprók, halványzöldek. Azokon nagy számban narancssárga, csillogó kinövések (ecídiumok) keletkeznek.
Terjedés: a beteg tövek, fertőzött szaporítóanyag. A gyökérsarjakon évekig fennmaradhat a kórokozó.

 

 

 

Kártevők


Levéltetvek
Nagy szeder-levéltetű (Nectarosiphon rubi)
Kis szeder-levéltetű (Aphis ruborum)

Jelentőség: a vad és termesztett szedren is előfordul. Tavasszal a hajtásokat szívogatják, ellepik az erősen növekvő növényi részeket. Tápanyagot vonnak el a növénytől és az általuk ürített mézharmaton korompenész telepszik meg. Legnépesebb populációk júniustól a termésérés kezdetéig találhatók a szedren.


Szederatka (Acalitus essigi)
acalitusessigiJelentőség: legjelentősebb terméskártevő. A kötődött termés részecskéi közé húzódó atkák a részterméseket szívogatják. Az erősen szívogatott résztermések pirosak maradnak, majd fehérek, opálosak lehenekt.
Terjedés: szaporítóanyaggal.

 

Kis málnabogár (Byturus tomentosus)
byturustomentosusJelentőség: szeder termésén is károsít. Lárvája által megrágott termés féloldalas lesz, ill. a bogyó felületén táplálkozó lárvák kártétele miatt Botrytis cinerea fertőzheti a szedret és rothadását idézhetik elő. Megjelenése a málnaültetvények szomszédságában várható.

 

 











Zöld cserebogár (Anomala vitis)

anomalavitisJelentőség: homoktalajra telepített szederültetvényekben károsíthat. Lárva a talajban a gyökerek megrágásával a szeder vízellátását, tápanyagfelvételét zavarja (még a több éves állományban is). Júniusban rajzó bogarak a levélzet megrágásával károsíthatnak.

 

 






Málna-gubacsszúnyog (Lasioptera rubi)

lasiopterarubiJelentőség: a szeder még nem fásodott hajtásán okoz gubacsokat. A gubacsok megjelenésének gyakorisága ritkább, mint a málnánál.