Az ezüstfenyő károsítói


Kártevők

Ezüstfenyő-levéltetű (Elatobium abietinum)
elatobiumTápnövény: ezüstfenyő, lucfenyő, a szitka luc- és cukorsüvegfenyő.
Jelentőség: főleg a száraz, déli kitettségű, széltől védett területeken élő fák veszélyeztetettek. Az ezüstfenyő idősebb tűlevelein szívogat. A növénybe juttatott toxikus nyál hatására a tűlevelek gyakran gyűrű alakban sárgulnak, ami később az egész tűre kiterjed. A sárgára színeződött tűlevelek elbarnulnak és lehullanak. A levéltetű az egész fa koronáját képes ellepni és károsítani. A kártétel létrejötte gyors lefutású.
Fejlődés: többnyire a tojások telelnek át az ezüstfenyőn. Tavasszal az ezekből kikelő szárnyatlan alakok tavasszal március végétől károsítják a tűleveleket. A szárnyas egyedek április végén, május elején tömegesen telepedhetnek át új növényegyedekre.

Pajzstetvek
physokermesKis lucfenyő-pajzstetű (Physochermes hemichryptus)
Nagy lucfenyő-pajzstetű (Physochermes piceae)
Örvös fenyő-pajzstetű (Physochermes inopinatus)

Tápnövény: lucfenyőn, ezüstfenyő.
Jelentőség: az elágazódásoknál örvszerűen találhatók meg a pajzstetvek. Kávészemekre emlékeztetnek. A kirajzó lárvák a tűleveleket szívogatják. Nagy mennyiségű mészharmatot ürítenek.
Fejlődés: 1 nemzedékűek. A lárvák a tűleveleken telelnek. A lárvák rajzása júliustól szeptemberig tart.

Lucfenyő levéldarázs (Lygaeonematus abietinus)
Tápnövény: lucfenyő, ezüstfenyő, szerb lucfenyő, jegenyefenyő
Jelentőség: főleg fiatal állományokban, karácsonyfa telepeken, de középkorú állományokban is okozhat károkat a tűlevelek lerágásával. Tavasszal a lerágott tűlevelű hajtások lankadnak, megvörösödnek, később megbarnulnak. Májustól júniusig károsít.

Nagy fenyőormányos (Hylobius abietis)
Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.
Jelentőség: a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén. Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja. A lárvák az elhalt fában fejlődnek. Egész tenyészidőszakban károsít.