Az erdeifenyő károsítói

Gombabetegségek

Erdeifenyő tűelhalás (Sclerophoma pithyophila)
sclerophomapithyophillaTápnövény: erdeifenyő, feketefenyő.
Tünetek: elsősorban erdeifenyőn, de esetenként feketefenyőn is előfordul. Idős és fiatal állományban egyaránt részleges vagy teljes levélpusztulás okozhat. A fertőzés nyáron következik be, a tünetek pedig röviddel a fertőzést követően megjelennek.

 




Erdeifenyő tűkarcgomba (Lophodermium pinastri)

Tápnövény: erdeifenyő, feketefenyő csemeték.
Jelentőség: a lombozat szürkül, a tűleveleken vörösesbarna foltok keletkeznek, amelyek erős fertőzés esetén összefolynak, az egész tű elvörösödik, fekete harántcsík képződik rajta. Nyártól fertőz egészen a fagyok beálltáig. A március végére megvörösödött tűk többnyire június elejéig lehullanak.

Erdeifenyő hajtásgörbítő rozsdagomba (Melampsora pinitorqua)
melampsoraTápnövény: erdeifenyő.
Jelentőség: csak a fiatal erdeifenyő hajtáson okozott májusi fertőzésnek van jelentősége. Fertőzése után a hajtások meggörbülnek, többszörös "S" alakot vesznek fel. Később gyantafolyás is észlelhető. A rozsdagomba mellékgazdái a nyár fajok. A fertőzés áprilistól júliusig következik be.

 

 

 

 

 

 

Kártevők

Fenyő-takácsatka (Oligonychus ununguis)
oligonychusTápnövény: ciprus, hamisciprus, vörösfenyő, boróka, fekete- és erdeifenyő, lucfenyő, puszpáng, japánciprus, cédrus
Jelentőség: száraz környezetbe ültetett örökzöldek egyik leggyakoribb és legjelentősebb kártevője. A szívogatás hatására a tűleveleken sárga apró pontok jelennek meg, majd a tűlevelek lehullanak. Szövedék borítja a károsított leveleket.
Fejlődés: soknemzedékes. A fás részeken telel. A lárvák kelése április elejétől várható.

Nagy fenyőormányos (Hylobius abietis)
Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.
Jelentőség: a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén. Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja. A lárvák az elhalt fában fejlődnek. Egész tenyészidőszakban károsít.

Fehérfoltos fenyőbogár (Pissodes notatus)
Tápnövény: erdeifenyő.
Jelentőség: elsősorban a fiatal, vagy legyengült erdei fenyvesekben károsít. A lárvák az alsó ágörveknél, a kéreg alatti részt teljesen szétrághatják. A kérgen gyantacseppek jelennek meg, a hajtások és a tűk megvörösödnek. Áprilistól augusztusig károsít.

Szúfélék
ipssexdentatusHatfogú szú (Ips sexdentatus)
Nagy fenyőháncsszú (Myelophilus piniperda)
Betűzőszú (Ips typographus)
Rézmetsző szú (Pityogenes chalcographus)
Firkáló fenyőszú (Polygraphus polygraphus)

Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.
Jelentőség: a törzs vastag kérgű részében károsítanak. Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, nagy fenyőháncsszú. A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít. Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.
A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat. A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.
A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.
Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú. A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.
A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.

Fenyőilonca (Rhyacionia buoliana)
rhyacioniabuolianaTápnövény: erdei- és feketefenyő.
Jelentőség: kis hernyó eleinte a tűlevél hüvelyeit fogyasztja, majd a rügybe fúrja magát, és itt telel át. Tavasszal a rügyeket rágja. A hajtások meggörbülnek, ún. postakürt jön létre. Tavasz a fő károsítási időszak.

 







Fenyődarázs félék
Fenyőrontó darázs (Neodiprion sertifer)
Fésűs fenyődarázs (Diprion pini)

neodiprionsertiferTápnövény: erdei- és feketefenyő.
Jelentőség: a nagyobb kártételt Magyarországon a fenyőrontó darázs okozza. A lárvák a másodéves tűket teljesen lerágják, csak a tűcsonkokat hagyják meg. A fésűs fenyődarázs olykor az első éves tűket rágja le. Jelentős növedékbeli veszteséget okozhatnak, egyes fák pusztulását okozhatják. Április-május, ill. augusztus-szeptemberben okoz kárt.
Fejlődés: a fésűs fenyődarázs 2, a fenyőrontó darázs 1 nemzedékes.

 

 

 

 

Sárga szövődarázs (Acantholyda hyeroglyphica)
acantholydahieroglyphicaTápnövény: erdei fenyő.
Jelentőség: fiatal erdeifenyőn, ritkábban 8–10 éves fiatalosban károsít. Az álhernyók június–július között a tűket gyakran tövig rágják. Sűrű szövedéket készítenek.

Normal 0 21 MicrosoftInternetExplorer4

Erdeifenyő hajtásgörbítő rozsdagomba (Melampsora pinitorqua) 

Tápnövény: erdeifenyő.

Jelentőség: csak a fiatal erdeifenyő hajtáson okozott májusi fertőzésnek van jelentősége. Fertőzése után a hajtások meggörbülnek, többszörös "S" alakot vesznek fel. Később gyantafolyás is észlelhető. A rozsdagomba mellékgazdái a nyár fajok. A fertőzés áprilistól júliusig következik be.

 

Nagy fenyőormányos (Hylobius abietis) 

Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.

Jelentőség: a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén. Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja. A lárvák az elhalt fában fejlődnek. Egész tenyészidőszakban károsít.

 

Szúfélék

Hatfogú szú (Ips sexdentatus)

Nagy fenyőháncsszú (Myelophilus piniperda)

Betűzőszú (Ips typographus)

Rézmetsző szú (Pityogenes chalcographus) 

Firkáló fenyőszú (Polygraphus polygraphus) 

Tápnövény: erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő fajok.

Jelentőség: a törzs vastag kérgű részében károsítanak. Gyakori és veszélyes kártevők, a legveszélyesebbek a hatfogú szú, nagy fenyőháncsszú. A hatfogú szú rossz termőhelyen élő fákon károsít. Nagymértékű károsításánál a faanyag kékülése felgyorsul.

A nagy fenyőháncsszú alacsony egyedszám mellett is károkat okozhat. A kéreg alatt rág, majd a friss hajtásokon, melynek következtében az ágak lekonyulnak, letörnek, télen pedig telelő rágást is folytat a gyökfőben.

A vékonyabb ágrészekben elsősorban a rézmetsző szú károsítása a gyakoribb.

Lucfenyveseink leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői az betűzőszú, rézmetsző szú, firkáló fenyőszú. A betűzőszú a vastag ágakon, törzseken rág, a másik két faj a vékonyabb ágakon és a koronában fordul elő.

A kártétel ideje áprilistól többnyire szeptemberig tart.

 

 

Sárga szövődarázs (Acantholyda hyeroglyphica) 

Tápnövény: erdei fenyő.

Jelentőség: fiatal erdeifenyőn, ritkábban 8–10 éves fiatalosban károsít. Az álhernyók június–július között a tűket gyakran tövig rágják. Sűrű szövedéket készítenek.